Szevasztok!

Akár tetszik, akár nem, minden írónak szüksége van a visszajelzésekre. Persze nem minden áron. Tudni kell megkülönböztetni a hasznos kritikákat – akkor is, ha az esetleg negatív – és azokat, amelyekből nem profitálhatsz. Más emberek más szemszögből láthatják a történetet, ezért a meglátásaik sokat segíthetnek a javításban és a szerkesztésben.

Fontos az, hogy ha véleményt kérünk a munkánkról, fel kell készülnünk minden lehetőségre. Elképzelhető, hogy mi, íróként jónak esetleg zseniálisnak tartunk egy-egy fordulatot, vagy karaktert és aztán a visszajelzések rávilágítanak arra, hogy talán éppen azok a gyengéi a történetünknek.

Ha esetleg kétségeid lennének, íme 10 hasznos tipp arra, hogyan fordítsd a regényed javára a visszajelzéseket.

1. Ismerd a történetedet

Bármennyire is szeretjük azt, amit írtunk, meg kell próbálni a lehető legobjektívebben tekinteni rá. Hiába készítettél vázlatot a munka előtt, elképzelhető, hogy a történet új elemekkel bővül az írás közben vagy eltér a tervezettől. Azt tanácsolom, hogy mielőtt átadod véleményezésre, ismerd meg a regényed össze fordulatát, a párbeszédeket, a szereplők tetteit, értsd és tudd, hogy mit, miért csinálnak. Így sokkal könnyebb reagálnod a kritikákra és ha szükség van rá, meg is tudod védeni a történetedet.

2. Ne kérj véleményt, amíg kész nem vagy

Soha ne kérj visszajelzést olyan kéziratra, ami még nem készült el. Sokszor utaltam már rá, hogy az első vázlat sosem elég; minden tehetségedet és tapasztalatodat be kell vetned annak érdekében, hogy a lehető legérdekesebb történetet add ki a kezed közül. És ne feledkezz el arról sem, hogy kicsinosítsd, hogy feldíszítsd a regényedet. Javítsd annyiszor, ahányszor csak kell, míg azt nem érzed, hogy mindent megtettél, ami tőled telt.

3. Tudd, hogy mit akarsz

Sokféleképpen kérhetsz visszajelzést a regényedről. Kérheted, hogy valaki az egész történetről alkosson egy véleményt, de kérheted, hogy szőrszálhasogatóan menjen bele a történetbe és keresse meg a gyenge pontokat. Kérheted viszont, hogy csak a helyesírási hibákat is gyomlálja ki, vagy kérhetsz véleményt csupán a regény néhány fejezetéről. Jó, ha elöljáróban ezt tisztázod magadban is és azokkal is, akiknek elküldöd a kész munkádat. Sok félreértést és sértődést kerülhetsz el ezzel a egyszerű döntéssel.  

4. Ne kérdezz meg akárkit

Csak olyat keress meg, akinek adsz is a véleményére. Akiről tudod, hogy nem lenne őszinte veled, vagy nem szereti azt a zsánert, azt a korszakot, ahol a regényed játszódik, azt ne válaszd véleményformálónak. Nehéz megtalálni az egyensúlyt. Van, aki azt mondja, hogy ismerősnek sosem adná át a kéziratát visszajelzésre. Vannak, akik csak őket ajánlják. Én úgy gondolom, célszerű egyszerre megkérni idegent és barátot is. És lehetőleg olyanokat válassz, akik a regényed célcsoportjába tartoznak. Egy komoly, klasszikus stílusú regény elképzelhető, hogy untatna egy tizenévest, míg egy könnyen fogyasztható szerelmi történet nem biztos, hogy érdekel egy idősebb férfit.

5. Ne vedd személyeskedésnek

Íróként a negatív kritikákra is reagálnod kell. Fontos, hogy megtanuld; a kritika nem ellened szól! Ha okosan használod, nagyon sokat tanulhatsz belőle. És nem csak ennél a regényednél lehet segítségedre, hanem a későbbi munkáidnál is. Ne feledd; nincs olyan regény, ami mindenkinek tetszik.

6. Ne hagyd átverni magad

Én mindig kételkedek azokban a kritikákban, amik a csillagos egekig magasztalják a munkáimat. Persze, elképzelhető, hogy az évtized regényét írtad meg, de a negatív kritika mindig hasznosabb az építkezés, az igazi íróvá válás folyamatában, mint egy totálisan pozitív. Ezért kérd meg az olvasókat, hogy ha szeretik is a könyvet, mutassanak rá az általuk vélt hibákra vagy a gyengeségekre. Ha senki sem talál ilyet, szerencsés vagy, csak így tovább! Ha találnak bármit, ne keseredj! Használd fel őket arra, hogy még jobbá tedd a történetedet.

7. Ne szálljon fejedbe a dicsőség

Ha sokat dicsérik az embert, könnyen elbízza magát. Azt is hiheti, hogy nem képes hibákat elkövetni. Mindenképpen tudd a helyén kezelni, mind a pozitív, mind a negatív kritikákat. És ami fontos, hogy mindig légy alázatos az olvasóid felé. Hiszen értük vagyunk!

8. Ismerd fel, ha a kritika nem szolgál téged

Bármennyire is körültekintően választja ki az ember a véleményformálóit, előfordul, hogy a kritika mégsem sikerül a legjobbra. Mire gondolok? Néhányan túlbuzgóak lehetnek és túlságosan is mélyen értelmezik a kritika fogalmát. Szinte átírják a könyvedet, mindent megemlítenek, ami nekik nem tetszett vagy ők másképp csinálnák. Esetleg lecserélik néhány szereplődet és újakat alkotnak helyettük. Ne feledd: ez a te regényed! Meg kell tanulnod felismerni azt, ha egy vélemény nem téged szolgál. Emiatt kell nagyon jól ismerned a történetedet és a lehető legobjektívabbnak maradnod. Csak azt a kritikát fogadd meg, ami előrevisz.

9. Tegyél fel kérdéseket

A legtöbb esetben az író mindig érzi, hol vannak a sarkalatos pontok a regényében. Vagy, hogy melyek azok a részek, amelyekben bizonytalan; elérik-e a kívánt hatást? Íme néhány kérdés a teljesség igénye nélkül, csupán példaként: Hihető-e, ha valaki másra tereled a gyanút egy krimiben az igazi elkövető helyett? Eléggé el tudod-e oszlatni az olvasód gyanúját, hogy a végső döbbenet kiteljesedhessen? Igazinak hat-e egyik másik karaktered? “Átjön”-e az olvasó számára, amit ki akarsz fejezni, amiről véleményt mondanak a szereplőid? Tedd fel a téged érdeklő kérdésedet.

10. Ne feledd; a végső döntés mindig a tiéd

Te vagy az író, te alkotod meg a történeteket és a végső döntés is a tiéd. Tisztázd ezt le azokkal, akiktől vélemény kérsz, hogy ez csupán a regény érdekeit szolgálja; egy teszt, hogy mindent jól csináltál-e. És nem társírót vagy szerkesztőt keresel. De! Hallgasd meg, amit mondanak, mérlegeld a kritikákat és dönts a legjobb belátásod szerint.

Remélem ezzel a 10, rövid tippel segítettem abban, hogy a lehető legtöbbet hozd ki a véleményekből és a visszajelzésekből. Jó munkát, jó írást mindenkinek!

A Self-publishing reality-t megtalálhatjátok a Facebookon, itt.

Demeter Norbert írói Facebook oldalát pedig itt érhetitek el.