2017. aug 16.

3 dolog, amit a saját bőrömön tanultam meg a kiadóváltásról

írta: demeternorbert
3 dolog, amit a saját bőrömön tanultam meg a kiadóváltásról

books-1012088_1920.jpg

Szevasztok!

Mikor belekezdtem, semmit sem tudtam a könyvkiadásról. Sőt, ha eszembe jutott az, hogy valaha is publikálni fogok, akkor magamat mindig egy nagy kiadó sikeres írójaként képzeltem el – mint szerintem mindenki –, aki helyett, az íráson kívül mindent megcsinálnak. Mint a mellékelt ábra mutatja, nem így lett.

A szerzői kiadás és a magán könyvkiadás ugyanis annyira kecsegtető és olyan elérhető áron kínál szolgáltatást, amit egyszerűen lehetetlennek tűnik kihagyni. Hiszen ott a lehetőség. Könyved lesz és nem is kell sokat beleinvesztálni: elég húszezer forint és valóra válik az álmod! Legalábbis ezt ígérte nekem az Underground Kiadó akkori – 2016. év májusi – honlapja, én pedig boldog voltam. Ki ne lett volna? Megjelenhet a könyvem! Mások is megvehetik! Nagyon izgatottá tett a gondolat, hogy publikálhatok.

Levelezni kezdtünk a kiadóval és baromi kedvesek voltak. Rólam tudni kell, hogy ha lelkes vagyok, mindent megcsinálok, leszállítok, elkészítek idő előtt két nappal. Itt is így volt. Bármit kértek, mindent megkaptak. Be is indult a folyamat. Elkészült a próbapéldány, átnéztem, javítgattuk, megjelent a könyv. Ott volt a kezemben A Lanky ház halott. Nagyon  büszke voltam és boldog. Lubickoltam a saját magam gerjesztett sikerben. A rózsaszín felhőket aztán egy e-mail fújta el két héttel a megjelenés után. És ezzel kezdődött az én leckém a könyvkiadásról.

1. Ez egy üzlet

kep01_penz_konyv.jpg

Nem győzöm elégszer hangoztatni nektek: ez egy üzlet! A kiadó pénzt akar keresni. Nem művészetet, nem zseniális tehetségeket; pénzt. Amíg keresnek belőled, a könyvedből, esetleg a könyveidből, addig minden rendben. Abban az esetben, ha bármilyen okból veszteséges vagy a számukra, lapátra tesznek. Így volt ez velem is. Ugyanis az UGK levelet küldött, melyben közölték; a maximálisan kiadható oldalszámot az addigi (ha jól emlékszem) 700 oldalról 550 oldalra csökkentik. Nos, A Lanky ház hatszáz oldal fölé rúgott, tehát semmiképpen sem fért bele a keretbe. Így a következő lehetőségek közül választhattam: vagy kettéosztom a könyvet és áruljuk tovább sokkal drágábban, mint egy kötetben (közel a duplájára nőtt volna az ára, ha valaki mind a kettőt megveszi), nem POD*-ban gyártjuk, hanem rendeljek be nagy példányszámot, vagy megkapom a nyomdakész fájlokat és mehetek Isten hírével. Az utóbbit választottam. Az első kettő nem tűnt járható útnak. Már csak azért sem, mert úgy éreztem, nem lenne fair az olvasókkal szemben a dupla ár. Nem akartam már az első könyvemnél galibát velük, ha már a kiadóval összeakadt a bajuszunk. Hangsúlyozom: nem haragszom rájuk, hiszen ez üzlet. Amíg mind a két fél keres rajta, amíg mind a két félnek megéri, rendesen működhet.

2. Nem könnyű a váltás

light-bulb-1042480_1920.jpg

Ha valaki átesett már hasonló procedúrán, annak tudnia kell: nem könnyű egy kész könyvet egyik kiadótól a másikig vinni. A terjedelme például mindenhol probléma volt. Persze így már ketté lehetett volna szedni, de nem akartam. Mint már említettem, csalásnak éreztem volna azokkal szemben, akik ezután vennék meg a könyvet dupla áron. Azt hiszem, hiteltelenné tett volna az olvasók szemében.Egy-két napnyi önsajnálat után, tudta, hogy ideje továbblépni. Korábban volt egy Lendület Magazinos interjúm, amit Kazsimér Nóra készített velem a Lanky ház kapcsán és a vele való megbeszélések közben ejtett el néhány szót a főszerkesztőjéről, Albert Timiről, aki szintén nemrég esett át hasonló váltáson és a Colorcom Kiadóhoz került. Na, gyorsan rájuk is kerestem a Facebookon és vad chatelésbe kezdtem, mint nem sokkal később kiderült, éppen Timivel és úgy tűnt, hogy mégis van remény: költözhet a Lanky ház. Végül sikerült eljutnom Nagy Péterhez, aki a Colorcom igazgatója és néhány telefonbeszélgetés után megállapodtunk: amennyiben megvásárolom a nullpéldányt** (ez nekem 21 darab könyvet jelentett akkor és 136,500 Ft-ba került), akkor kiadják a könyvet. Némi gondolkodás után elfogadtam és így, jelenleg is elérhető a könyv a Colorcom webshopjában. Nem mondom, hogy a legideálisabb megoldás volt, de jobb a semminél.

3. Szívd fel a tököd!

muscles-811479_1920.jpg

Ez a legfontosabb pont! Ha hiszel magadban, a könyvedben, akkor minden esetben ki is kell állnod érte! Akkor is, ha mások nem látnak benne esélyt. Persze, elképzelhető, hogy rossz, amit írtál, igaz ez is csupán nézőpont kérdése. Egy dolgot jó, ha tudsz: nincs olyan könyv, ami mindenkinek tetszeni fog. A lényeg, hogy te tudd: mindent megtettél, ami tőled telt azért, hogy a regényed a legjobb, legszórakoztatóbb, vagy az én esetemben a legborzongatóbb legyen. Magabiztosság nélkül nem lehet írni, kiadni pedig végképp nem. Ha tetszik, ha nem, a rivaldafényben állsz attól a pillanattól kezdve, hogy a könyved megjelent. És ha csinálod, akkor miért ne csinálnád jól?

Összegzésül: ha olyan helyzetbe kényszerülsz, hogy váltanod kell, akkor nincs mit tenni. Bármennyire is kényelmetlen a helyzet, egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy ne legyen kapható a könyvünk. Ezzel nem csak magadat, mint írót tennéd hiteltelenné, hanem magára hagynád az olvasóidat is. És akkor nem is beszéltünk a pénzről és az energiáról, amit az ember belefektet a promózásba, a reklámokba, kitalál játékokat, létrehoz egy közösséget. Ugye, érted, hogy miért nem adhatod fel? Számítanak rád és ez nagyon fontos, még akkor is, ha kezdetben csak maroknyi a rajongótáborod. Hiszen minden nagy dolog piciben kezdődik, nem igaz?

És akkor még egy kis magyarázat:

POD* – az angol Print-On-Demand kifejezés rövidítése, ami a könyvnyomtatás egyik technikája. Ebben az esetben rendelés után nyomják a példányszámokat, tehát nem merül fel például tárolási költség. Viszonylag gazdaságos megoldás lehet.

nullpéldány** – amikor a Colorcomhoz kerültem, akkor nem kellett előre fizetni egy regény megjelenéséért, hanem a kiadó a szerkesztés, korrektúra, stb. költségeit az eladás során fedezte. A nullpéldány mindenkinél eltérő volt, az előzetes munkához viszonyítva. Ennek az eléréséig a szerző nem kapott jutalékot a könyveiből. Nem tudom mennyire változtak meg a dolgok, a félreértések elkerülése végett használtam múlt időt.

alairas.png

 

 

A Self-publishing reality-t megtalálhatjátok a Facebookon, itt.

Demeter Norbert írói Facebook oldalát pedig itt érhetitek el.

 

Szólj hozzá

Kibeszélő